A hazai agrártámogatási rendszer egyik legfontosabb alappillére a termeléshez kötött támogatások jogcímcsoportja. Ez ugyanis a támogatási rendszer egyik legcélzottabb beavatkozás típusa. A zöldség- és gyümölcstermesztéstől kezdve egészen az állattenyésztési ágazatokig, illetve az azokat takarmánnyal részben ellátni képes fehérjenövények termesztéséig igen széles körben fejti ki jövedelempótló, kockázatcsökkentő hatását. A korábbi időszakhoz képest az Európai Bizottság sokkal szigorúbb feltételekhez kötötte ezen támogatások fennmaradását. Jelen tájékoztató célja bemutatni, hogy a víz keretirányelvvel való összhang megteremtése – mint új uniós elvárás - hogyan jelenik meg a nemzeti joganyagban, illetve annak milyen gyakorlati vetületei lesznek a kérelmek ellenőrzése és elbírálása során.
1. Előzmények
A 2023-ban induló új támogatási rendszer alapjait lefektető uniós joganyagban megjelenik egy olyan új elvárás, miszerint a termeléshez kötött támogatások feltételrendszerének összhangban kell lennie a víz keretirányelv célkitűzéseivel. Emiatt az idei évtől kezdődően célzott helyszíni ellenőrzések keretében vizsgálják majd a hatóságok a víz mennyiségi és minőségi védelmét garantáló előírások betartását. Az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások során sikerült elérni, hogy az elvárt többlet ellenőrzést a jogcímek egy szűkített körére kelljen csak alkalmazni, így azt nem kell alkalmazni a szemes és szálas fehérje, az ipari olajnövény, valamint az anyajuh, anyatehén és hízott bika jogcímek kedvezményezettjeire.
Az egyértelműség kedvéért az érintett jogcímek a következők: cukorrépa termesztés, rizs termesztés, zöldségnövény termesztés, ipari zöldségnövény termesztés, extenzív és intenzív gyümölcstermesztés, illetve a tejhasznú tehéntartás támogatása.
2. Új feltételek a termeléshez kötött támogatások esetében
A termeléshez kötött támogatások fennmaradása érdekében az Európai Bizottság tehát további biztosítékokat kért a tagállamoktól, azonban fontos kiemelni, hogy ezek nem követelik meg új feltételek teljesítését a támogatást igénylőktől, csupán a már kiadott engedélyeknek megfelelő gazdálkodási gyakorlatok tekintetében jelent egy plusz ellenőrzési szintet. A víz keretirányelvvel való összhang megteremtése tagállami feladat, a kedvezményezettek által teljesítendő jogosultsági feltételeket nem érinti. Az említett növénytermesztési jogcímek esetében a víz mennyiségi, míg a tejelő tehéntartás esetében a víz minőségi szempontú védelmére helyeződik a hangsúly.
3. Hogyan épül be mindez a növénytermesztési jogcímek ellenőrzési folyamatába?
A Magyar Államkincstár (MÁK) a kérelemkezelés során egyrészt a vízügyi hatóság saját hatáskörben elvégzett ellenőrzéseinek, másrészt a saját ellenőrzéseinek eredményeit használja fel. A MÁK útmutatásával az illetékes vármegyei kormányhivatalok helyszíni és dokumentum alapú ellenőrzéseket végeznek. A kérelmet benyújtó és helyszíni ellenőrzésre kijelölt gazdálkodók esetében – a termeléshez kötött támogatási kérelemmel érintett terület vonatkozásában - az alábbiakat vizsgálják:
A gazdálkodó a vízügyi hatóság részére bejelentette-e a vízjogi üzemeltetési/fennmaradási engedéllyel rendelkező, vagy a rendkívüli öntözési célú vízhasználatot?
Rendelkezik-e a gazdálkodó vízhasználati engedéllyel/jóváhagyó határozattal (illetve, ha szükséges, akkor ezen felül vízszolgáltatási szerződéssel)?
Rendelkezik-e a gazdálkodó naprakészen és a valóságnak megfelelően vezetett öntözési üzemnaplóval, amely összhangban van a hatályos vízjogi engedéllyel, vagy rendkívüli öntözési célú vízhasználat esetén a bejelentésben foglaltakkal?
Rendelkezik-e a gazdálkodó a kivett öntözővíz mennyiségének mérésére megfelelő – az engedélyben előírt, vagy a bejelentésben tett módon - mérőórával vagy ennek meghatározására alkalmas mérőeszközzel vagy mérési módszerrel?
A gazdálkodó határidőre (a kérelembeadás évét követő év január 15-ig) eleget tett-e az éves vízfelhasználását tartalmazó adatszolgáltatási kötelezettségének a vízügyi hatóság felé?
Fontos kiemelni, hogy a támogatásból való kizárásra csak vízjogi üzemeltetési, fennmaradási engedély vagy bejelentés nélküli, vagy az engedélytől (vízjogi üzemeltetési vagy fennmaradási engedély), illetve bejelentéstől lényegesen eltérő vízhasználati gyakorlat esetén kerülhet sor.
A részletes szabályokat a termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló 17/2023. (IV. 19.) AM rendelet 5-8. § tartalmazza.
A közeljövőben a tejhasznú tehéntartás esetében tervezett, a víz minőségi szempontú védelmét szolgáló ellenőrzések tekintetében egy hasonló tájékoztatóban mutatjuk majd be a várható ellenőrzések részleteit.
