5 év alatt háromszorosára nőtt és tavaly már meghaladta a 120 pincészetet a pezsgőt előállító pincészetek száma, köszönhetően a különleges, minőségi pezsgők irányába növekvő fogyasztói igénynek és a kormányzat által az elmúlt egy évtizedben a pezsgőkészítés elől lebontott bürokratikus gátaknak – közölte Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.
Az államtitkár az ötödik etyeki Pezsgőkonferencia és pezsgőünnepen tartott konferencia nyitó előadásában kifejtette, hogy évente mintegy 140-160 ezer hektoliter pezsgőt állítanak elő Magyarországon, így az előállított borászati termékek 5-6 százaléka ma már ennek a buborékos italnak a formájában készül. Az előállítás nagy részét a Felső-Pannon és a Duna borrégió fedi le. Kiemelte, a magyar bor- és pezsgőkészítő szakmai közösség felkészültsége jó alapot ad a tradicionális pezsgő minőségi reneszánszának folytatásához. Hozzátette, a továbblépés lehetőségét a kormány megteremtette, hiszen a célok elérését segítheti a megerősített eredetvédelmi rendszer és az új állami marketingprogram. A kormányzat figyel arra is, hogy a szőlőterületek megújításához, a technológia fejlesztéséhez is segítséget adjon.
Az államtitkár megjegyezte, hogy a magyar borimport évek óta alacsony szinten stagnál, 2018 óta 100 ezer hektoliter körül alakul, ami a teljes magyar borfogyasztás mindössze kb. 5%-át jelenti. A pezsgők iránti növekvő fogyasztói igényre érkező, választéknövelő piaci válaszként értékelhető, hogy ugyan az import csak tizede a magyar termelésnek, de értékben és mennyiségben is növekedést mutatott az elmúlt években. 2022-ben már az összes borászati termékek importált mennyiségének csaknem 20%-át, míg értékének több mint 41%-át tette ki. A magyar pezsgőt nem csak itthon értékesítik, hanem exportáljuk is, a legnagyobb piacai között - érték és mennyiség szerint is - Kanadát, Romániát, Észtországot, Svédországot és Lettországot említette. Mivel jóval magasabb az importált pezsgők értéke az exportált termékekénél, jövőbeli komoly feladat lesz ennek megváltoztatása az ágazat számára.
Az államtitkár előadását a borjogi újdonságokkal zárta, ahol ismertette az új EU-s borjelölési szabályokat és változásokat, melynek keretében ezentúl az energiatartalmat, tápértéket és összetevőket is fel kell majd tüntetni a címkéken. Hangsúlyozta, a jelölési kötelezettség a 2023. december 8-a előtt készített borászati termékekre nem vonatkozik. Az elektronikus jelölés egyik lehetséges technikai megoldásaként említette a QR-kódot, amelynek közvetlenül az adott borászati termékhez kapcsolódó, jelölésköteles információkat tartalmazó elektronikus felülethez kell vezetnie majd a fogyasztókat a jövőben.
Mivel ezek a tápértékhez és összetevőkhöz kapcsolódó információkat az uniós szabályozás nem engedi marketing és értékesítési információkkal együtt megjelentetni, magyarul a borászatok honlapjai erre a célra kevéssé lesznek használhatók, ezért az Agrárminisztérium egy közös elektronikus jelölési gyűjtőfelület létrehozásán dolgozik az ágazat számára a NÉBIH és a HNT közreműködésével. A közös adatbázison túl ősszel megkezdődnek a szakmai workshopok, folyamatosan fognak megjelenni az útmutatók a változások bevezetéséhez – emelte ki Feldman Zsolt.
Fotó: Vermes Tibor
Forrás: AM Sajtóiroda
