Az új Agrár-ökológiai Program keretei közé az idei induló évben közel 488 ezer hektárnyi gyepterülettel jelentkeztek a gazdálkodók. Jövőre a támogatás még szélesebb körű elérésének könnyítése érdekében az agrártárca további választható gyakorlatokkal tervezi bővíteni a programot - hangsúlyozta az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára kedden, Keszthelyen.
Feldman Zsolt a Zala Megyei Gazdakörök Szövetségének agrárfórumán arról beszélt, hogy az agráriumban a legnagyobb változást idén az Agrár-ökológiai Program (AÖP) alkalmazása hozta, amire az uniós területalapú támogatások 15 százalékát kell fordítani, mintegy 200 millió eurót. A magyar gazdálkodók közül 62 ezren választották ezt a lehetőséget, az 5,1 millió hektáros mezőgazdasági területből 4,1 millió hektárra vonatkozóan.
Arra is kitért, hogy most zajlik az európai uniós Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv első módosítása, miután az uniós források feltételeinek, követelményeinek szabályozása tavaly született meg, de az elmúlt egy évben a jogszabályalkotás és a támogatásigénylés tapasztalatai alapján szükségessé vált a változtatás. Ezt a módosítást 2024 januárban fogadják el várhatóan, a legjelentősebb változások a gyepgazdálkodók által választható gyakorlatok számának bővülésében várható. Mint az államtitkár kifejtette: az AÖP-ben résztvevő gazdák az eddigi szabály szerint, ha nem tudják teljesíteni a vállalásaikat, akkor a teljes támogatástól elesnek. A brüsszeli tárgyalások során sikerült azonban elérni, hogy részleges teljesítés esetén legalább a támogatás 30-50 százalékához mégis hozzájussanak.
Feldman Zsolt kiemelte: a korábbihoz képest idénre megváltozott európai uniós mezőgazdasági támogatási rendszerben november végéig 125 ezer gazdálkodó mintegy 168 milliárd forint előleghez jutott. Az elmúlt két évben 1200 milliárd forint frissen odaítélt forrásból fejlődhetett a magyar mezőgazdaság, csak idén közel 750 milliárd forint kerül kifizetésre a vidékfejlesztési programhoz kapcsolódóan. Év végéig az idei évben benyújtott egységes kérelmekhez kapcsolódóan az előleg-és részkifizetések összesen végül elérik a 270 milliárd forintot a tervek szerint. Jelezte, hogy az agráriumban a nehéz piaci környezet miatt kamattámogatással igyekeznek finanszírozhatóvá tenni a hiteleket, ezt szolgálja az Agrár Széchenyi Kártya legújabb konstrukciója is. Ma a gazdák hitelállományának közel 80 százaléka kamattámogatott konstrukciójú - tette hozzá az államtitkár.
A jövő évben elindul az új pályázati rendszer, amelynek alapvető szempontja a folytonosság fenntartása, ezért februárban kezdi el meghirdetni az első pályázatokat. Említést tett arról is, hogy az ukrán mezőgazdasági termékek vámmentes európai megjelenése teljesen megváltoztatta az agrárpiaci környezetet. Az ukrán mezőgazdaság tartós jelenléte miatt alkalmazkodnia kell a magyar gazdáknak is, leginkább hatékonyságjavítással, illetve speciálisabb szántóföldi növények termesztésével érdemes foglalkozni, amelyekre erős a kereslet.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke úgy vélekedett: az Ukrajnában működő mezőgazdasági cégek értékesítési kényszerben vannak. A legnagyobb ilyen vállalkozások egyébként szaúdi, nyugat-európai és többségében amerikai kézben vannak. Az ukrán gabonával kapcsolatban azonban az is probléma, hogy nemcsak Magyarországon jelent meg, hanem azokon a piacokon is, ahová eddig a magyar gazdák értékesítettek, mint például Olaszország - tette hozzá.
A kamarai elnök beszámolt arról is, hogy a gazdák adminisztrációs terheinek növekedése miatt bővítik a falugazdász hálózatot a vidékfejlesztési program forrásainak felhasználásával. Győrffy Balázs kitért a jégkármérséklő rendszer tapasztalataira is, amelyek szerint 2017-ben, a rendszer indulása előtt még 72 ezer hektáron szenvedtek jégkárt a gazdák, idén azonban már csak 30,5 ezer hektáron. Idővel a rendszert automatizálni fogják, mert már egyre nehezebb embert találni arra, hogy manuálisan elindítsa a rakétákat. A vadkárokat illetően is változásról számolt be, a kamara ugyanis egy követeléskezelő felállításáról döntött, amelyik a kiszolgáltatott gazdák vadkárát átvenné, és helyettük rendezné a vadászatra jogosultakkal. Mintegy 3 milliárd forint az évente megtérített mezőgazdasági vadkár, de szakértői becslések szerint mintegy 21 milliárd forint lenne indokolt - érvelt Győrffy Balázs.
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke azt hangsúlyozta, hogy az európai uniós büdzsében a neki járó pénzekből egyetlen centet sem hajlandó hagyni Magyarország. Ehhez arra is szükség van, hogy ne legyenek hibák a támogatási kérelmek beadásánál, erre szolgál a falugazdász hálózat bővítése is - mondta. Beszélt arról is, hogy az orosz mezőgazdaságnak jól jött az európai embargó, mert nagyobb összegeket kapott fejlesztésekre, hogy növelje a termésátlagot. Az ukrán mezőgazdaságban ugyanakkor jelentős hozammal termelnek, mégpedig a legkorszerűbb amerikai gépekkel, de a MAGOSZ vizsgálatai olyan vegyi anyagokat azonosítottak, amelyeket már régen betiltottak az Európai Unióban.
Forrás: MTI
Fotó: Vermes Tibor
