Gyakori kérdések

Ügyfélnek megállapításra került Extenzifikációs szarvasmarhatartás
történelmi bázisjogosultság. A kérelmező felületen az alábbi figyelmeztető
jelzés kapcsolódik hozzá: „Az extenzifikációs szarvasmarhatartás történelmi
bázisjogosultság megállapításának feltétele, hogy az ügyfél 2018.
évi gyepterületén lévő állatsűrűség nem haladhatja meg az 1,4
állategységet hektáronként. A Történelmi bázisjogosultság megállapítást
csak abban az esetben kérje, ha megfelel a megállapítás feltételének!” Ügyfelemnek
2018-ban nem volt gyepterülete. Ennek megfelelően is jogosult a támogatásra?

Az egységes kérelem felületen az ügyfélnek akkor aktív a történelmi bázisjogosultság (TB) megállapításának igénylése, ha van 2018. évi termeléshez kötött támogatásra jogosult állatlétszáma a releváns jogcímben. Az Egységes Kérelem felületen a 2018. évi gyepterületre vonatkozóan nincs ellenőrzés, ettől függetlenül meg kell felelni a TB megállapítás ezen feltételének is. Ha az ügyfél úgy kéri az Extenzifikációs szarvasmarhatartás történelmi bázisjogosultság megállapítását, hogy nem volt a 2018. évi egységes kérelmében gyepterülete, akkor ez a kérelem a későbbiekben elutasításra fog kerülni.

Ha a termelő vállal minden választható gyakorlatot, de annak csak egy részét
teljesíti, akkor milyen szankciókra számíthat?

Nem vállalhat minden gyakorlatot. A jogcímrendelet egyértelműen rögzíti, hogy földhasználati kategóriánként legfeljebb 4 pont értékű gyakorlat vállalható. Fontos ugyanakkor, hogy 4 pontnak megfelelő gyakorlat vállalása esetén is elegendő, ha abból tárgyévben 2 pontnak megfelelő gyakorlatot teljesít a termelő.

Az AÖP rendelet 25.§ (4) bekezdésében ír arról, ha nincs az ügyfélnek
tárgyévre vonatkozóan öntözési célú vízjogi üzemeltetési,
fennmaradási engedélye, akkor nem választhatja a gyakorlatot. Belefér ebbe a kategóriába
az elvi vízjogi engedély is, azaz esz elfogadható dokumentum?

Az elvi engedély nem tekinthető sem üzemeltetési, sem fennmaradási engedélynek. 72/1996. (v. 22.) Korm. rendelet 2. § (1): "A vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó tevékenység tervezését megelőzően elvi vízjogi engedély kérhető, amely az építtető által a tervbe vett vízgazdálkodási cél megvalósításának általános műszaki megoldási lehetőségeit, feltételeit határozza meg, de vízimunka elvégzésére, vízilétesítmény megépítésére, illetőleg vízhasználat gyakorlására nem jogosít." Vagyis nem helyettesíti sem a létesítési engedélyt, sem a használatra, üzemeltetésre vonatkozó üzemeltetési vagy fennmaradási engedélyt sem. A vízilétesítmény műszaki paramétereinek, tervezésének egyfajta előzetes véleményezésére alkalmas, amely annyiban köti a hatóságot, hogy az érvényességi ideje alatt az abban foglaltaknak megfelelő tartalmú létesítési és üzemeltetési engedélykérelem esetén megadja az engedélyt. 

AÖP részvétel esetén van-e derogációs lehetőség 2023-ban?

A vetésváltás és a nem termelő területek esetében a Feltételesség keretében 2023-ban igénybe vehető átmeneti mentességek megítélése a következőképpen alakul AÖP-ben: 
- a vetésváltási mentességgel élhet olyan termelő is, aki részt vesz az AÖP-ben, mivel a vetésváltásra ráépülő gyakorlat nincs a programban; 
- a nem termelő területek kijelölésére vonatkozó mentességgel kizárólag akkor élhet az AÖP-ben részt vevő gazdálkodó, ha nem választja a ráépülő, 10%-os nem termelő terület kijelölési gyakorlatot a programban.

A Trimmer Trio gyomirtószerben szereplő hatóanyag a fluroxipir-meptil, a forgatásnélküli
talajművelés során engedélyezett hatóanyag listában viszont fluroxipir szerepel.
A fluroxipir hatóanyag megegyezik-e a fluroxipir-meptillel? Tehát felhasználható a
fluroxipir-meptil hatóanyagtartalmú készítmény, ha a listában fluroxipir szerepel?

Igen, felhasználható a fluroxipir-meptil hatóanyagtartalmú készítmény, ha a listában fluroxipir szerepel.
Tomigan 250 EC hatóanyagtartalma 360 g/l fluroxipir-meptil ami 250 g/l fluroxipir hatóanyagnak felel meg (az engedélyokiratban csak a fluroxipir-meptil tartalom van megadva, de például a Starane Forte 333 EC-nél az engedélyokiratban szerepel mindkettő: 480 g/l fluroxipir-meptil és 333 g/l fluroxipir).

Amennyiben megkezdik a kezeléseket egy adott növénykondicionálóval, akkor
(2023.05.15.-ei állapot szerint) annyiszor kell kijuttatni amennyiszer az Engedély Okiratban szerepel,
de mi történik abban az esetben, ha a további kezelésekhez nem tudja biztosítani a
mennyiséget a forgalmazó? Ez biztos, hogy nem vis maior eset, tehát ezt azzal nem lehet kezelni. Kérdés,
hogy lehet esetleg mással helyettesíteni, pótolni?

A gyakorlatot (és a hozzá tartozó készítményt) úgy kell megválasztani, hogy az teljesítse a feltételt. A készítmények nem csereszabatosak, ha már valamelyikkel megkezdték a teljesítést. Ha mégis váltani kényszerül év közben, akkor a második készítménynek önállóan teljesítenie kell a vállalt feltételt.

Ügyfél rozsos olasz perjét vetett ősszel, lekaszálta, a perje megmaradt, újra
le fogja kaszálni, de a kérelem beadásakor már csak a perje marad benne. Miként jelentsük
a hasznosítási kódot? A kérdés azért érdekes, mert a rozsos perje alapvetően
szántó keverék. Viszont ami visszamarad perje, az AÖP-ben véleményem szerint
ideiglenes gyep. Ebben az esetben milyen AÖP vállalást tehet rá?

A hasznosítási kódnak a tényleges tárgyévi hasznosítást kell tükröznie. Mivel keverékként került elvetésre, ezért lényeges körülmény, hogy mikor kaszálta meg először. Amennyiben a 2023-as naptári évben, akkor az EK szempontjából ez rozsos-herés takarmánykeverék, ami ideiglenes gyepként viselkedik. A 15/2023. AM rendelet 1.§ 3. pontja egyértelműen rögzíti, hogy ebben a támogatási formában gyepnek tekintjük mind az állandó, mind az ideiglenes gyepeket. Tehát gyepes gyakorlatot/gyakorlatokat lehet és kell választani rájuk. Ugyanezt megerősíti a nevezett rendelet 7.§-a, miszerint ideiglenes gyepen nem választható szántós gyakorlat.

Vannak-e olyan elemei az AÖP-nek melyek valamilyen digitális, precíziós szolgáltatáshoz
köthetőek, esetleg feltétele? Ha jól tudom vannak helyspecifikusan alkalmazható előírások
(zöldítés, túl meredek lejtő stb.). Ezeknek a kijelölése központilag történik
vagy a gazda határozza meg?

Az eGN-t 2024-től elektronikusan kell majd vezetni. Bizonyos gyakorlatoknál, mint pl.: a Kizárólag alternáló kasza használata gyakorlatnál a mobilgazda applikáción keresztül kell georeferált fényképet beküldeni. Egyelőre ez az egyetlen olyan gyakorlat, ahol ez alapkövetelmény. A georeferált fotók ezen kívül ott kapnak szerepet, ha a gazdálkodó a műholdas területmegfigyelési rendszerből (TMR) üzenetet kap valamilyen anomáliáról, s azt ellenbizonyítani kívánja. Ennek tipikus esete, ha a gazdálkodó pl. kukorica hasznosítást adott meg egy táblára, s a TMR „úgy látja”, hogy az inkább napraforgó. Amennyiben a területen ténylegesen kukorica van, akkor azt a gazdálkodó georeferált fotó beküldésével igazolhatja.
A 12 vagy 17 százalékos lejtővel érintett területek le vannak határolva a MePAR-ban. A MePAR adatok megléte mellett a gazda tudja az egységes kérelemben bejelölni a 12 százalékos lejtők esetében az erózióvédelmi sávot, ha létesít ilyet.

Rovarölő szerrel is csávázott vetőmag talajba juttatását be kell-e
jelenteni 24 órán belül az elektronikus permetezési naplóban?

Igen. Megjegyezzük azonban, hogy ez nem kizárólag az AÖP miatt fontos, hanem a támogatási rendszertől függetlenül fennálló kötelezettség. A csávázott vetőmag elvetése ugyanis növényvédőszer-kijuttatásnak minősül.

. Családi gazdaságban 3 fő igényel területalapú támogatást, a
gazdaság vezetőjének állítják ki a számlát ez névre szóló
számlának számít, mind három főnek?

A mezőgazdasági termelőnek
a) saját beszerzés esetén saját névre szóló érvényes, mennyiségre vonatkozó adatot tartalmazó számlával vagy 
b) termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által történő beszerzés esetén
ba) a termeltetővel, őstermelők családi gazdaságával, termelői integrációs szervezettel, termelői csoporttal vagy termelői szervezettel kötött szerződéssel,
bb) a termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által a mezőgazdasági termelő részére átadott karbamid műtrágya mennyiségét, valamint a származás megjelölését tartalmazó, a termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által kiállított dokumentummal, és
bc) a termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet nevére szóló érvényes, mennyiségre vonatkozó adatot tartalmazó számla másolatával (amelyen a feltüntetett vételár kitakarható) és
c) a felhasznált mennyiséget és a felhasználhatósági időt igazoló kísérő dokumentumok másolatával vagy göngyöleggel kell igazolnia, és az igazoló dokumentumokat a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Támtv.)  36. §-a szerint kell megőriznie, amelyeket a Kincstár helyszíni ellenőrzés keretében jogosult ellenőrizni.