Gyakori kérdések

A példa megítéléséhez szükséges volna több adat. Ezért válaszunk arra a feltételezésre épül, hogy a gazdaságban csak az említett lucerna van. Ilyen esetben a növénytermesztés diverzifikációja gyakorlatot nem tudja választani. Ezen kívül az AKG-val kapcsolatban a szántós gyakorlatokra vonatkozóan az alábbi korlátok vannak:
- Talajtakarás szántóterületeken gyakorlatot nem lehet teljesíteni AKG keretében zöldtrágyaként vetett másodvetéssel.
- Nem termelő tájképi elemek és területek kijelölése gyakorlat esetén:
o Ha a tábla vonatkozásában az AKG keretében a termelő olyan kötelezettséget vállalt, amelyet zöld ugar gyakorlattal teljesít, akkor az a gyakorlat szempontjából abban az esetben vehető figyelembe, ha az AKG keretében támogatásban nem részül.
o Az ökológiai jelentőségű másodvetés nem vehető figyelembe olyan területen, amelyet a mezőgazdasági termelő az AKG keretében zöldtrágyaként vetett másodvetésként számol el.
o Nem termelő területként bejelentett táblaszegély nem vehető figyelembe olyan területen, amelyet a mezőgazdasági termelő az AKG keretében növényvédőszer-mentes táblaszegélyként vagy füves mezsgyeként elszámolni kíván.

Javasoljuk zöld ugar vagy méhlegelő létrehozását.

Az Agro-ökológiai Programban a gazdálkodó mérlegelésére van bízva, hogy milyen gyakorlatokkal teljesíti a földhasználati kategóriánként 2 pontot. A 2 pont teljesítése történhet 1 db 2 pontos gyakorlat vállalásával és teljesítésével, vagy 2 db 1 pontos gyakorlat vállalásával és teljesítésével. A gyakorlatok vállalása során maximum 4 pont összértékű gyakorlatmennyiség vállalható, és akár teljesíthető 4 pont is, azonban a támogatás összegét nem növeli. A támogatásra jogosultsághoz minimum 2 pontot kell teljesíteni a vállalt gyakorlatokkal. Amennyiben a gazdálkodó csak lucernát termeszt, akkor pl. a „Növénytermesztés diverzifikációja” gyakorlatot nem tudja teljesíteni. Viszont egyebek mellett a talajtakarást vagy a méhbarát növényvédelmet választhatja.

Nem vállalhat minden gyakorlatot. A jogcímrendelet egyértelműen rögzíti, hogy földhasználati kategóriánként legfeljebb 4 pont értékű gyakorlat vállalható. Fontos ugyanakkor, hogy 4 pontnak megfelelő gyakorlat vállalása esetén is elegendő, ha abból tárgyévben 2 pontnak megfelelő gyakorlatot teljesít a termelő.

Az elvi engedély nem tekinthető sem üzemeltetési, sem fennmaradási engedélynek. 72/1996. (v. 22.) Korm. rendelet 2. § (1): "A vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó tevékenység tervezését megelőzően elvi vízjogi engedély kérhető, amely az építtető által a tervbe vett vízgazdálkodási cél megvalósításának általános műszaki megoldási lehetőségeit, feltételeit határozza meg, de vízimunka elvégzésére, vízilétesítmény megépítésére, illetőleg vízhasználat gyakorlására nem jogosít." Vagyis nem helyettesíti sem a létesítési engedélyt, sem a használatra, üzemeltetésre vonatkozó üzemeltetési vagy fennmaradási engedélyt sem. A vízilétesítmény műszaki paramétereinek, tervezésének egyfajta előzetes véleményezésére alkalmas, amely annyiban köti a hatóságot, hogy az érvényességi ideje alatt az abban foglaltaknak megfelelő tartalmú létesítési és üzemeltetési engedélykérelem esetén megadja az engedélyt. 

A vetésváltás és a nem termelő területek esetében a Feltételesség keretében 2023-ban igénybe vehető átmeneti mentességek megítélése a következőképpen alakul AÖP-ben: 
- a vetésváltási mentességgel élhet olyan termelő is, aki részt vesz az AÖP-ben, mivel a vetésváltásra ráépülő gyakorlat nincs a programban; 
- a nem termelő területek kijelölésére vonatkozó mentességgel kizárólag akkor élhet az AÖP-ben részt vevő gazdálkodó, ha nem választja a ráépülő, 10%-os nem termelő terület kijelölési gyakorlatot a programban.

Igen, felhasználható a fluroxipir-meptil hatóanyagtartalmú készítmény, ha a listában fluroxipir szerepel.
Tomigan 250 EC hatóanyagtartalma 360 g/l fluroxipir-meptil ami 250 g/l fluroxipir hatóanyagnak felel meg (az engedélyokiratban csak a fluroxipir-meptil tartalom van megadva, de például a Starane Forte 333 EC-nél az engedélyokiratban szerepel mindkettő: 480 g/l fluroxipir-meptil és 333 g/l fluroxipir).

A gyakorlatot (és a hozzá tartozó készítményt) úgy kell megválasztani, hogy az teljesítse a feltételt. A készítmények nem csereszabatosak, ha már valamelyikkel megkezdték a teljesítést. Ha mégis váltani kényszerül év közben, akkor a második készítménynek önállóan teljesítenie kell a vállalt feltételt.

A hasznosítási kódnak a tényleges tárgyévi hasznosítást kell tükröznie. Mivel keverékként került elvetésre, ezért lényeges körülmény, hogy mikor kaszálta meg először. Amennyiben a 2023-as naptári évben, akkor az EK szempontjából ez rozsos-herés takarmánykeverék, ami ideiglenes gyepként viselkedik. A 15/2023. AM rendelet 1.§ 3. pontja egyértelműen rögzíti, hogy ebben a támogatási formában gyepnek tekintjük mind az állandó, mind az ideiglenes gyepeket. Tehát gyepes gyakorlatot/gyakorlatokat lehet és kell választani rájuk. Ugyanezt megerősíti a nevezett rendelet 7.§-a, miszerint ideiglenes gyepen nem választható szántós gyakorlat.

Az eGN-t 2024-től elektronikusan kell majd vezetni. Bizonyos gyakorlatoknál, mint pl.: a Kizárólag alternáló kasza használata gyakorlatnál a mobilgazda applikáción keresztül kell georeferált fényképet beküldeni. Egyelőre ez az egyetlen olyan gyakorlat, ahol ez alapkövetelmény. A georeferált fotók ezen kívül ott kapnak szerepet, ha a gazdálkodó a műholdas területmegfigyelési rendszerből (TMR) üzenetet kap valamilyen anomáliáról, s azt ellenbizonyítani kívánja. Ennek tipikus esete, ha a gazdálkodó pl. kukorica hasznosítást adott meg egy táblára, s a TMR „úgy látja”, hogy az inkább napraforgó. Amennyiben a területen ténylegesen kukorica van, akkor azt a gazdálkodó georeferált fotó beküldésével igazolhatja.
A 12 vagy 17 százalékos lejtővel érintett területek le vannak határolva a MePAR-ban. A MePAR adatok megléte mellett a gazda tudja az egységes kérelemben bejelölni a 12 százalékos lejtők esetében az erózióvédelmi sávot, ha létesít ilyet.