Gyakori kérdések

Mi a különbség a tervezett és a tényleges időpont között
agrotechnikai műveletnél? Problémát jelent-e az, hogy nem a tervezett időpontban végzem
el a tevékenységet, és így az egységes kérelemben a tervezett időpont nem fog
egyezni a tényleges időponttal?

Az egységes kérelemben az agrotechnikai műveletek közül a kaszálás tervezett időpontjának bejelentése kötelező. A kaszálás a következő gyakorlatokat érinti:

B3. Az extenzív gyepek legalább évi egyszeri kaszálása

B4. Kizárólag alternáló kasza használata

C2. Kizárólag alternáló kasza használata

A kaszálás tervezett időpontja egy tervadat, melytől el lehet térni (például az időjárási viszonyok, a fűhozam stb.  miatt). Amennyiben a tervezettől eltérő időpontban kaszálja le a gazdálkodó a területet, abban az esetben sincs szükség a tervadatok módosítására a tényleges időpont bejelentésekor. Az adminisztratív és helyszíni ellenőrzések során kizárólag a kaszálás tényleges időpontja kerül figyelembe vételre.

Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy amennyiben az adott táblára vonatkozóan a gazdálkodó nem jelenti be a kaszálás tényleges időpontját, abban az esetben a kaszálás nem kerül elfogadásra, vagyis a gyakorlat teljesítéséhez nem elégséges a tervezett időpont megléte.

Sok gazdaságban már a termesztéstechnológiai része, hogy a tavaszi kalászosok
(pl. tavaszi árpa, tavaszi búza) késő ősszel kerül elvetésre. Kérjük
lehetővé tenni talajtakaró növényként történő elismerésüket.

Tájékoztatom, hogy nincs akadálya annak, hogy a talajtakarás gyakorlatot ilyen típusú őszi vetésű kultúrával teljesítse. Azok a gabonafajták, amelyek „tavasziként” kerülnek forgalomba, de őszi vetéssel is rendesen kifejlődnek, beleértendők az őszi vetésű növények körébe. Az EK felületen agrotechnikai bejelentésük ugyanazzal a funkcióval történik, mint a "takarónövények vetése". Ezt kell kiválasztani, majd megadni az elvetett növénykultúra nevét.

Érvényes-e a vállalás, ha csak csávázószerként használom a
mikrobiológiai készítményt, és azt 2023 őszén elvetem a szántóterületem
több, mint 50 %-án?

Igen, de ebben az esetben csak a talaj és növénykondicionáló szerek, nitrogénmegkötő készítmények alkalmazása gyakorlatot tudja teljesíteni. Azokat a mikrobiológiai készítményeket, amelyeket csávázószerként juttatnak ki, azokat itt vesszük figyelembe. A csávázószerként felhasznált mikrobiológiai készítmények az IH közlemény a 3. számú listájában szerepelnek.

Az AÖP programban, aki nem éri el a minimum területet egy vagy több földhasználati
kategóriában, annak jár-e automatikusan a támogatás? 

Nem. Csak abban az esetben jár a támogatás, ha vállal és teljesít gyakorlatot. ill. betartja a követelményeket.

Az ügyfél gazdaságában 5 hektár feletti állandó (nem natura 2000) gyeppel
is rendelkezik. AÖP támogatást szeretne igényelni. Saját állatlétszám,
és alternáló kasza hiányában a Gyepek megőrzése és az Extenzív
gyepek egyszeri kaszálása feltételt tudná vállalni. Azonban az egyik 3,6 hektár
állandó gyep fedvénnyel található területén erdő telepítést
tervez megvalósítani az idei évben. Rendelkezik a szükséges engedélyekkel, erdő
tervvel, valamint az erdő telepítés támogatásához szükséges támogatói
okirattal. Hogy tud megfelelni a gyepek megőrzése AÖP előírásnak, hogy a támogatásra
jogosult legyen? Illetve, hogyan kell ezt az egységes kérelemben rögzíteni, hogy az AÖP
jogcím elfogadásra kerüljön? Azaz vállalható a gyakorlat ebben az évben, vagy
csak a következő évben tudja vállalni a fennmaradó területre a gyakorlatot?

A 15/2023. AM rendelet 18.§ (2) bekezdése alapján „a gyepterületek feltörése, szántása, más hasznosítássá történő átalakítása a tárgyévben tilos.” Az erdőtelepítés kimeríti a más hasznosítássá történő átalakítás esetét. Ezért az ügyfél idén nem tudja teljesíteni az AÖP-ben a gyepmegőrzéses gyakorlatot. Javasolt fontolóra venni mégis az alternáló kasza használatára irányuló gyakorlatot. Annak teljesítéséhez ugyanis nem szükséges saját alternáló kaszát tulajdonolni; a kaszálás bérmunkában is elvégeztethető. Hangsúlyozzuk, hogy érdemes megoldást találni az ügyfél gyepterületeire. Ha nem teljesít 2 pont értékű gyakorlatot az 5 hektár feletti gyep földhasználati kategóriában, úgy a többi földhasználati kategóriában sem lesz kifizethető az AÖP támogatása.

Miért tilos az istállótrágya használata mulcsozáshoz?

Istállótrágyát nem lehet mulcsozás helyett használni, az nem mulcsozó anyag. A mulcsozás lényege az, hogy a talajfelszínt takarja, ezáltal védje a besugárzástól és az egyéb nemkívánatos fizikai behatásoktól (pl. vízerózió, defláció, párolgás). Ezzel szemben az istállótrágya kijuttatása az egyik legjobb tápanyag-utánpótlási mód. A trágya viszont kizárólag úgy képes hasznosulni, ha azt a talajba dolgozzák. Sőt, ha a talajfelszínen hagyjuk, akkor nem csak értékes beltartalmi tulajdonságait veszíti el, hanem egyenesen káros hatást fejt ki azáltal, hogy nagy mennyiségű ammóniát bocsát a légkörbe. 

Szerlistában lévő termékek ellenőrzési módja és ideje? Ki az ellenőrző
hatóság? Szerlista bővítési lehetősége?

Az AÖP-ben használható növényvédőszer-hatóanyagok és növényvédő szerek listáját a Nemzeti Irányító Hatóság a NÉBIH javaslata alapján évente egyszer, legkésőbb tárgyév február 1-jéig közzéteszi. Ezt év közben változtatni nem lehet. Tehát az év közben újonnan engedélyezett szerek a következő évben kiadott szerlistán jelennek majd meg. E főszabálytól eltérően, 2023-ban április 27-én az IH közzétett még egy frissített listát.
Azon gyakorlatok esetében, melyeknél a szerlista felmerül, ezek betartását az adminisztratív vagy helyszíni ellenőrzés során a Kincstár végzi. Ahol pedig növényvédőszert vagy inhibitort juttatnak ki, annak a permetezési naplóban is meg kell jelennie, ami Nébih hatáskör.

Az AKG-val ütközési "lehetőségek" mely pontokon merülnek fel?

Talajtakarás szántóterületen gyakorlat esetében ez a vállalás nem teljesítettnek tekintendő, ha a mezőgazdasági termelő a nem termelő területként bejelentett ökológiai másodvetést az agrár-környezetgazdálkodási támogatás (AKG) keretében zöldtrágyaként vetett másodvetéssel kívánta teljesíteni. 
Nem termelő tájképi elemek és területek kijelölése gyakorlat esetében 
-A ökológiai jelentőségű másodvetés nem vehető figyelembe olyan területen, amelyet a mezőgazdasági termelő az AKG keretében zöldtrágyaként vetett másodvetésként számol el.
-A nem termelő területként bejelentett táblaszegély nem vehető figyelembe olyan területen, amelyet a mezőgazdasági termelő az AKG keretében növényvédőszer-mentes táblaszegélyként vagy füves mezsgyeként elszámolni kíván.
Az extenzív gyepek legalább évi egyszeri kaszálása gyakorlat esetében ezt nem választhatja olyan mezőgazdasági termelő, aki az AKG keretében gyepterületek legeltetéses vagy kaszálásos hasznosítására irányuló támogatásban részesül