Gyakori kérdések
Elektronikus gazdálkodási napló kötelezettségével kapcsolatban lenne 2 kérdésem.
Először is hogy hogy áll a szoftver, másodszor hogy hogy lesz az ellenőrzése a
naplónak, valamint ezzel összefüggésben az aöp-nek?
Idén az induló AÖP esetén még nem kötelező az elektronikus gazdálkodási napló naprakész vezetése (az elektronikus permetezési napló kivételével), azonban a gazdálkodási napló vezetése kötelező. Továbbá év végén a papír alapú gazdálkodási napló adatait fel kell töltenie az elektronikus naplóba a gazdálkodónak a NÉBIH által üzemeltetett felületen.
Ha nincs 30 ha-nál nagyobb parcellaméret a gazdaságban, kapható-e pont e korlátozás
választásáért?
A „Táblaméret korlátozása” gyakorlat választása esetén feltétel, hogy a mezőgazdasági üzemen belül a szántóterületek együttes nagysága meghaladja az 50 hektárt. Amennyiben ez a feltétel teljesül, abban az esetben a gyakorlat választható, és teljesíthető akár a már meglévő 30 hektárnál kisebb táblákkal is.
Mi a különbség a tervezett és a tényleges időpont között
agrotechnikai műveletnél? Problémát jelent-e az, hogy nem a tervezett időpontban végzem
el a tevékenységet, és így az egységes kérelemben a tervezett időpont nem fog
egyezni a tényleges időponttal?
Az egységes kérelemben az agrotechnikai műveletek közül a kaszálás tervezett időpontjának bejelentése kötelező. A kaszálás a következő gyakorlatokat érinti:
B3. Az extenzív gyepek legalább évi egyszeri kaszálása
B4. Kizárólag alternáló kasza használata
C2. Kizárólag alternáló kasza használata
A kaszálás tervezett időpontja egy tervadat, melytől el lehet térni (például az időjárási viszonyok, a fűhozam stb. miatt). Amennyiben a tervezettől eltérő időpontban kaszálja le a gazdálkodó a területet, abban az esetben sincs szükség a tervadatok módosítására a tényleges időpont bejelentésekor. Az adminisztratív és helyszíni ellenőrzések során kizárólag a kaszálás tényleges időpontja kerül figyelembe vételre.
Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy amennyiben az adott táblára vonatkozóan a gazdálkodó nem jelenti be a kaszálás tényleges időpontját, abban az esetben a kaszálás nem kerül elfogadásra, vagyis a gyakorlat teljesítéséhez nem elégséges a tervezett időpont megléte.
Sok gazdaságban már a termesztéstechnológiai része, hogy a tavaszi kalászosok
(pl. tavaszi árpa, tavaszi búza) késő ősszel kerül elvetésre. Kérjük
lehetővé tenni talajtakaró növényként történő elismerésüket.
Tájékoztatom, hogy nincs akadálya annak, hogy a talajtakarás gyakorlatot ilyen típusú őszi vetésű kultúrával teljesítse. Azok a gabonafajták, amelyek „tavasziként” kerülnek forgalomba, de őszi vetéssel is rendesen kifejlődnek, beleértendők az őszi vetésű növények körébe. Az EK felületen agrotechnikai bejelentésük ugyanazzal a funkcióval történik, mint a "takarónövények vetése". Ezt kell kiválasztani, majd megadni az elvetett növénykultúra nevét.
Érvényes-e a vállalás, ha csak csávázószerként használom a
mikrobiológiai készítményt, és azt 2023 őszén elvetem a szántóterületem
több, mint 50 %-án?
Igen, de ebben az esetben csak a talaj és növénykondicionáló szerek, nitrogénmegkötő készítmények alkalmazása gyakorlatot tudja teljesíteni. Azokat a mikrobiológiai készítményeket, amelyeket csávázószerként juttatnak ki, azokat itt vesszük figyelembe. A csávázószerként felhasznált mikrobiológiai készítmények az IH közlemény a 3. számú listájában szerepelnek.
Az AÖP programban, aki nem éri el a minimum területet egy vagy több földhasználati
kategóriában, annak jár-e automatikusan a támogatás?
Nem. Csak abban az esetben jár a támogatás, ha vállal és teljesít gyakorlatot. ill. betartja a követelményeket.
Ügyfél két táblája vonatkozásában a tábla mérete meghaladja a
30 ha-t. Tudja, hogy minimum 3 méter széles elválasztást kell csinálnia h ne haladja meg
a 30 ha-t. Ezt akkor külön tábla ként kell berajzolni? Vagy ez a terület a tábla része?
Kitöltési útmutató nem írja. És ha a szomszéd ugyanazt a növényt veti
akkor, hogy jelölöm a térképen a 3 m széles elválasztást?
A két táblát külön-külön kell bejelenteni, de az őket elválasztó sáv nem önálló tábla, hanem valamelyik tábla része. Illetve olyan eset is előfordulhat, hogy mindkét tábla tartalmaz elválasztó sávot.
Az ügyfél gazdaságában 5 hektár feletti állandó (nem natura 2000) gyeppel
is rendelkezik. AÖP támogatást szeretne igényelni. Saját állatlétszám,
és alternáló kasza hiányában a Gyepek megőrzése és az Extenzív
gyepek egyszeri kaszálása feltételt tudná vállalni. Azonban az egyik 3,6 hektár
állandó gyep fedvénnyel található területén erdő telepítést
tervez megvalósítani az idei évben. Rendelkezik a szükséges engedélyekkel, erdő
tervvel, valamint az erdő telepítés támogatásához szükséges támogatói
okirattal. Hogy tud megfelelni a gyepek megőrzése AÖP előírásnak, hogy a támogatásra
jogosult legyen? Illetve, hogyan kell ezt az egységes kérelemben rögzíteni, hogy az AÖP
jogcím elfogadásra kerüljön? Azaz vállalható a gyakorlat ebben az évben, vagy
csak a következő évben tudja vállalni a fennmaradó területre a gyakorlatot?
A 15/2023. AM rendelet 18.§ (2) bekezdése alapján „a gyepterületek feltörése, szántása, más hasznosítássá történő átalakítása a tárgyévben tilos.” Az erdőtelepítés kimeríti a más hasznosítássá történő átalakítás esetét. Ezért az ügyfél idén nem tudja teljesíteni az AÖP-ben a gyepmegőrzéses gyakorlatot. Javasolt fontolóra venni mégis az alternáló kasza használatára irányuló gyakorlatot. Annak teljesítéséhez ugyanis nem szükséges saját alternáló kaszát tulajdonolni; a kaszálás bérmunkában is elvégeztethető. Hangsúlyozzuk, hogy érdemes megoldást találni az ügyfél gyepterületeire. Ha nem teljesít 2 pont értékű gyakorlatot az 5 hektár feletti gyep földhasználati kategóriában, úgy a többi földhasználati kategóriában sem lesz kifizethető az AÖP támogatása.
Miért tilos az istállótrágya használata mulcsozáshoz?
Istállótrágyát nem lehet mulcsozás helyett használni, az nem mulcsozó anyag. A mulcsozás lényege az, hogy a talajfelszínt takarja, ezáltal védje a besugárzástól és az egyéb nemkívánatos fizikai behatásoktól (pl. vízerózió, defláció, párolgás). Ezzel szemben az istállótrágya kijuttatása az egyik legjobb tápanyag-utánpótlási mód. A trágya viszont kizárólag úgy képes hasznosulni, ha azt a talajba dolgozzák. Sőt, ha a talajfelszínen hagyjuk, akkor nem csak értékes beltartalmi tulajdonságait veszíti el, hanem egyenesen káros hatást fejt ki azáltal, hogy nagy mennyiségű ammóniát bocsát a légkörbe.
