Gyakori kérdések
Kertészetben (14 ha dió ültetvényen) mik az ideális teendők, hogy az az AÖP-ben
részt tudjunk venni?
Választhat az ültetvény földhasználati kategória esetén válaszható gyakorlatok közül. Ezek a következők:
1. Mikroöntözési technológiák alkalmazása ültetvényekben - 2 pont
2. Méhekre veszélyes szerek használati tilalma ültetvényekben – 1 pont
3. Biológiai ágensek alkalmazása ültetvényekben – 2 pont
4. Mikrobiológiai készítmények alkalmazása ültetvényekben – 2 pont
5. Talaj- és növénykondicionáló szerek, nitrogénmegkötő készítmények alkalmazása ültetvényekben – 1 pont
6. 12% alatti lejtésű területeken az ültetvények talajtakarása mulcsozással, egyéves sorköztakaró növények termesztésével – 1 pont
7. Ültetvények talajtakarása évelő kultúrák fenntartásával vagy gyepesítéssel – 2 pont
8. Karbamid műtrágya környezetbarát használata ültetvényekben – 1 pont
AKG legeltetéshez szükséges 0.2 ÁE/ha megléte. AÖP pásztoroló vagy
szakaszos legeltetéshez szükséges még + 0.2 ÁE/ha (összesen 0.4 ÁE/ha) állatsűrűség
biztosítása, vagy 0.2 ÁE/ha-ral teljesítem mindkettő előírást?
Amennyiben a gazdálkodó az AÖP-ben a „Pásztoroló, illetve szakaszos legeltetés”-t választja, a teljesítéshez szükséges 0,2 ÁE/ha elegendő; abban az esetben is, amennyiben az adott állatállomány az AKG legeltetéshez szükséges 0,2 ÁE/ha teljesítéséhez is szükséges. Következésképpen nem szükséges 0,2+0,2 ÁE/ha az AÖP gyakorlat teljesítéséhez.
Az AÖP (Agro-ökológiai Program) az ÖKO területekre is választandó? Az
üzem területébe beszámít?
Igen, beleszámít, és választani kell rá előírást, ha AÖP-t szeretne igényelni a gazdálkodó. Emlékeztetünk ugyanakkor, hogy a gazdálkodó felelőssége olyan gyakorlatot választani, aminek megvalósítása nem ütközik az ÖKO tanúsítás feltételrendszerébe.
Választhatja-e az AÖP-ben az ügyfél a méhkímélő növényvédőszerek
alkalmazását ha a kukorica vetőmagja rovarölő szerrel is csávázott?
A zöldítésben ismertté vált uniós megközelítés szerint a csávázószerként alkalmazott növényvédőszerre is érvényes a korlátozás, ha egy támogatási formában ilyen feltétel (pl. kijuttatási tilalom) megfogalmazódik. A csávázott vetőmag kijuttatása is növényvédőszer felhasználásnak minősül. A méhekre veszélyes szereknél ez különösen igaz. Ugyanakkor nem önmagában a csávázott vetőmag a kizáró ok, hanem az, ha: - a csávázásra olyan készítményt használtak, ami rajta van az IH közlemény szerinti méhes tiltólistán; ÉS - a csávázott mag vetése a kérelmezési évben történt. A kukoricát nyilvánvalóan most tavasszal vetik. Már csak az a kérdés, hogy milyen készítménnyel csávázták a vetőmagot.
A szerves trágya használata nem szerepel a választható gyakorlatok között. Miért?
Az istállótrágya használat az AKG-ban szerepel. A két program közötti egyértelmű lehatárolás jegyében ezért nem szerepel e lehetőség az AÖP-ben. Az AÖP-ben a mikrobiológiai készítmények és a talajkondicionálók szerepelnek. A felhasználható készítmények listája ezen a linken érhető el. (link: https://kap.mnvh.eu/news/2023-04-27/111837/kap-strategiai-terv-nemzeti-…)
Ha a gazdálkodó területén van 17%-os fedvény, akkor a N tartalmú mikrobiológiai
készítményt vagy talaj- vagy növény kondicionáló bizonyos készítmények
kijuttatásakor véthet a nitrátrendelet ellen, miszerint 17%-os területen trágya nem
juttatható ki. Ebben az esetben élhet-e a gazdálkodó a táblabontással? Nem lesz
emiatt mesterséges körülmények megteremtése miatt vizsgálva?
A táblák száma, elhelyezkedése és méretének változása önmagában nem kelti mesterséges körülmény megteremtésének gyanúját. A példában előadott esetben sem.
Ügyfelem pásztoroló legeltetést vállal AÖP-ben, de a pásztori feladatokat
a választható lehetőségek közül, foglalkoztatott útján és ÖCSG
tagján keresztül látja el, mégpedig úgy, hogy amikor a foglalkoztatott a szabadságát
tölti, akkor az ÖCSG tag a pásztor. A felület csak egyféle lehetőséget enged
kiválasztani. Ebben az esetben mi a teendő? Szükséges változtatni a szabadságolás
időtartama alatt a pásztori feladatok ellátásán?
Azt a lehetőséget kell kiválasztani, ami főszabályként jellemző a gazdaságban. Ha ettől alkalomszerűen eltérnek (pl. szabadságolás idején), azt nem kell külön bejelenteni, nem kell megváltoztatni a kérelem ezen részét.
A gazdálkodók és gyártók egy része úgy ítéli meg, hogy a növénykondicionálók
esetén a jogalkotó nem vette figyelembe a feltételes módot. Ezzel a termelőknek
esetlegesen felesleges extra kiadást okoz. Mi volt ennek az oka?
Az engedélyokirat az egyetlen hivatalos és objektív dokumentum egy piaci forgalomban lévő termék esetében, amihez jogkövetkezményt (pl. támogatási feltétel teljesülését vagy nem teljesülését megállapító döntést) lehet rendelni. Az engedélyokirat kiadását érdemi vizsgálatok előzik meg, amelynek specifikációjába a gyártónak is van beleszólása. Ezek a hatásossági és hatékonysági vizsgálatok tehát a gyártóval vagy forgalmazóval egyeztetett, előre beállított paraméterekkel történnek. Az engedélyokirat az ily módon lefolytatott vizsgálatok eredményeit tükrözi.
Változik-e és hogyan az engedélyezett/használható szerlista?
A 2023-as évben a szerlista április 27-én ismételten, frissített formában közzétételre került a 3/2023. sz. IH közleményben. A későbbi években az AÖP keretében használható szerek listáját minden év február 1-jéig teszi közzé a Nemzeti Irányító Hatóság, melynek tartalmát év közben változtatni nem lehet.
Mit válasszak a pontok közül, hogy termés növekedést érjék el?
Az AÖP alapvető célja nem a termésmennyiség növelése, hanem meghatározott környezeti és ökológiai előnyök biztosítása úgy a mezőgazdasági tevékenység, mint a társadalom számára. Ezzel együtt elmondható, hogy számos AÖP gyakorlat hordozza a közvetlen vagy közvetett jótékony hatást akár már a rövid távú terméseredményekre is. Fontos továbbá megjegyezni, hogy a gazdálkodó, ha az AÖP-ben részt kíván venni, a minimális 2 pontot össze kell gyűjtenie minden földhasználati kategóriájában. A vállalt gyakorlatok össz-pontértéke nem haladhatja meg a 4-et földhasználati kategóriánként.
Oldalszámozás
- Előző oldal
- 8. oldal
- Következő oldal